Atomfizika - Fizika - wyw.hu

Ionkilépés atomokból és ionokból fény hatására  

Cézium 133 - atomi tranziciók és azok kiszámitása  

Kisérletek ionbombázással különböző anyagokkal  

Szén alapú nanocsövek (nanoskála)  

atomfizika – Azoknak a fizikai ismereteknek hazánkban elterjedt közös megnevezése, amelyek feltárják az anyag diszkrét alkotórészeit és a közöttük ható elemi kölcsönhatásokat. E kölcsönhatások a kvantumfizika átfogó keretében nyílvánulnak meg. Az atomfizika három fő témaköre közül az atom- és molekulafizika 10-10 m méretskálán és elektronvolt (eV) nagyságrendű ener­giákon a kémiai elemeknek és vegyületeiknek tulajdonságait vizsgálja az infravöröstől az ultraibolyáig terjedő tartományt lefedő elektromágneses sugár­zással. Ezek az ismeretek meghatározóak a kondenzált anyagok (szilárd tes­tek, folyadékok) tulajdonságainak értelmezésében. Széles az atom szerkezeti stabilitására és gerjeszthetőségére vonatkozó jelenségek gyakorlati alkalma­zása.  

A csillagok fejlődését az okozza, hogy végesek az adott energiatermelő reakciók alapanyag-forrásai. A jelenlegi ütem mellett pl. a Nap újabb öt milliárd év múlva kimeríti a hidrogént a magjából. Egy 10-20 naptömegű csillag esetében ez már alig pár millió-tízmillió év alatt lezajlik. Itt válik a történet érdekessé, aminek a részletei azonban sokkal bővebb kifejtést igényelnének. A lényeg nagyon leegyszerűsítve az, hogy a kezdeti tömegtől függően különböző újabb reakciók indulhatnak be először a csillagok magját övező héjakban, majd a magokban. A hélium-szén-oxigén-nitrogén stb. atommagokat felhasználó fúziós reakciók fajlagosan egyre nagyobb hőmérsékleteket igényelnek, egyre jobban átalakítva a csillagok szerkezetét és egyre rövidebb ideig pótolva a csillag egyensúlyát fenntartó energiaforrást. A legnagyobb tömegű csillagokban a fejlődés végén állnak a vasmagok, amelyek szilíciumból keletkeznek, és amelyek fúziója már nem termeli, hanem fogyasztja az energiát.  

Az első években a beszerzések, a modernizálás súlypontja az atomfizika volt lévén ez egészen új ága a fizika tudományának, aminek eddig taneszköze se igen lehetett. A közfigyelem is erre terelődött. Erről gondoskodott a II. világháborút befejező �A" atombomba, és a �H" bomba megvalósításáért megindult fantasztikus méretű fegyverkezési verseny. Így nem értéktelen melléktermékként a fizika tudománya is annyit haladt ezen a téren egy évtized alatt, amire normális körülmények között talán egy évszázad is kellett volna. Többek között a következő eszközöket szereztük be jórészt a Phywe és Leybold német cégektől. Geiger-Müller féle számlálócső, a Wulf-féle elektroszkóp, iskolai szalaggenerátor a szükséges nagyfeszültségek veszélytelen előállítására, iskolai célokra megfelelő veszélytelen, jól kezelhető sugárzó anyagok. Expanziós ködkamra a sugárzás láthatóvá tételére. - Cseppfolyós levegővel működő folytonos ködkamrát egy leírás alapján mi magunk készítettünk.  

CVD plazma beállitás és kisérletek  

Egy plazma alapú atommodel optikai tulajdonságai  

Dirac egyenlet - atomi szintű számitások - Dyson egyenlet  

Harmad rendű negativ energia hozzájárulása az elektron átmenetekhez Héliumszerű ionok esetén  

Plazma interferometria tanulmányozása  

Thomas-Fermi törvény, atomok végtelen hőmérsékleten  

Ritka gázok 8-as főcsoport elemeninek energiaszint eloszlásai  

Amikor valaki útállattal nyúl fizikakönyvéhez jusson eszébe, hogy a fizika nem csinál mást mint magyarázatot próbál találni olyan "mindennapi jelenségekre" mint például a szivárvány. Ezek nélkül az ismeretek nélkül biztosan nem jutottunk volna el a Holdra, nem lenne műholdas TV közvetítés, számítógép, mobiltelefon ... Az anyag fizika blokkja négy részből áll: - "mindennapok fizikája" - fizika a ház körül, a mindennapi életben... - "Öveges tanár úr fizikája" - Öveges tanár úr "Érdekes fizika" című könyvének teljes anyaga (vagyis fizika közérthetően, ahogyan csak Ő tudta elmagyarázni...) - alapfogalmak - a kislexikon részben található (onnan és az egyes címszavak hivatkozásain keresztül is elérhető) fizikával kapcsolatos alap információk, a DR. Szalai Béla által írt fizika zsebkönyv alapján csoportosítva. - Fizika a gyakorlatban - alkalmazott fizika - ez a rész a lexikonban megtalálható "fizikai alkalmazásokat" sorolja fel (pl. antenna, dízelmotor, vetítő, stb.)  

1986. április 26-án hajnali 1 óra 24 perckor robbanás történt a Kijevtől 120 km-re lévő csernobili atomerőműben. A katasztrófa áldozatainak számát még ma sem tudjuk pontosan. Csernobil az emberi felelőtlenség örök szimbóluma. A baleset következtében független szakértők tanulmányai szerint mintegy százezren haltak meg, és máig több százezer ember szenved krónikus betegségekben. A kiszabaduló radioaktív szennyezés egész Európát sújtotta, és vannak területek, ahol még most is érezteti hatását. A Csernobilban használt reaktor RBMK típusú, ezt a típust a Szovjetunió a katonai célú, plutóniumtermelő reaktorokkal szerzett tapasztalatai alapján fejlesztette ki. A konstrukciónak számos előnye van: elvileg bármekkora RBMK blokkot lehet építeni, és a csöves szerkezet miatt az üzemanyagcsere a reaktor leállítása nélkül is lehetséges. A grafit moderátor miatt az RBMK a hasadóanyagot jobban hasznosítja, mint más reaktorok.  

A radioaktivitás felfedezése nagy hatással volt a tudományos világra. A technika ma már lehetővé teszi, hogy érdekes időbeli és térbeli barangolásra vállalkozzunk a virtuális földgömbön. Utazásunk rendhagyó, hiszen nem földrajzi érdekességeket, hanem a radioaktivitáshoz kapcsolódó érdekes helyszíneket keresünk fel. Tudománytörténeti utazásunkat a Google Earth program telepítésével, elindításával érdemes kezdeni. Ez az igazán népszerű alkalmazás elsősorban a földrajzórák főszereplője lehet, de látni fogjuk, hogy a kémiaórákra is tartogat érdekességeket. A program segítségével bárki ellátogathat a Föld egy adott pontjára, ráközelíthet egy érdekesebb helyszínre és a részleteket feltáró, gazdag látvány mellett még sokféle információ között böngészhet.  

Az elektromágneses színkép áttekintése. Az atomfogalom kialakulása. Az atomok létezésének bizonyítékai, elektronok, ionok. A Thomson-féle atommodell. A katódsugarak szórása. Az a- sugarak szórása; a Rutherford-féle atommodell. Hõmérsékleti sugárzás. Kirchhoff törvénye; abszorpció-, emisszió- és reflexióképesség;fekete test, szürke test, szelektív sugárzás. A Stefan-Boltzman törvény. A Wien-féle eltolódási törvény. Planck-féle sugárzási törvény (Wien-féle és a Rayleigh-Jeans féle közelítõ formulák). Magas hõmérsékletek mérése. Fényforrások hatásfoka. Lumineszcencia sugárzások. Fényelektromos jelenségek. Külsõ fotoeffektus; az Einstein egyenlet. Fotocellák. Belsõ fotoeffektus. Fényelemek. A fékezési röntgensugárzás spektruma. Compton-effektus. A fény kettõs természete. A Bohr-féle posztulátumok; a Bohr-féle atommodell. A Franck-Hertz féle kísérlet.  

Részecske és atomfizika az elméletek helyett a kisérleti tények és a kaszikus fizika törvényei alapján  

Száz százalék áltudomány avagy néhány sorban a modern fizika elméleteiről